Egyszerűen elképesztően gyerekes amit a bankok (?) művelnek a kártyakibocsátókkal és a különböző fizetési rendszerekkel karöltve. Hiába egységes euró használat, Schengen határok nélkül, szabad munkaerő-áramlás ha a pénz kezelése még egymással szomszédos országokban is ég és föld.
Egy gyors áttekintés saját tapasztalattal:
- Az USA-ban ha kapsz bankkártyát akkor az Visa vagy MasterCard dombornyomott és függetlenül attól, hogy sima debit vagy credit kártya, a használata mindenütt azonos. Fizethetsz vele bárhol, bármikor, internet, benzinkút, sarki fűszeres egyremegy. Az egyetlen különbség a debit és credit kártya közt a készpénz kezelése. Debit kártyával pl. a boltban vásárlás alkalmával amikor fizet az ember, a POS terminálon beütheti, hogy kér még $20-$40 kpt, és azt hozzádobják a végszámlához mint egy árucikket. Credit kártyával csak ATM-ből iszonyat terhek mellett (ATM díj kb. $1.5-$4, kp felvét díj kb. 3%, és sokkal magasabb kamattal ketyeg mint a vásárlási tételek) lehet kp-t kivenni.
- Kanada ... hát mintha a középkorban tartanának. Kanadában csak és kizárólag credit kártyák hordozzák a Visa / MasterCard logót. A bankszámlához adott debit kártyák általában a bank saját nevét viselik, ugynevezett "Client Card"-ok. A legelterjedtebb hálózatok a kanadai Interac és a nemzetközi Cirrus. 
Ez azért gáz, mert credit kártyát nem mindenki kaphat, internetes vásárláshoz pedig nem elég egy bankszámla 5 millió dollárral mert ahhoz csak lapos pl. Cirrus-t adnak. De ha ez nekik jó....
- Belgium. Valamivel jobb a helyzet, de itt is csak "házon belül" könnyítik meg az emberek életét. Visa/MasterCard itt is főleg credit kártyákhoz jár. Egy sima bankszámlához én pl. egy lapos Maestro kártyát kaptam chippel (ez később fontos lesz). 
Az elterjedt hálózatok itt a helyi Bancontact/Mister Cash és a Proton. Ezt a kettőt vagy legalább az egyiket mindenhol elfogadják. Nagy hálózatokat mint Visa vagy MasterCard már kevésbé. Ugye ez úgy működik, hogy a kártyán rajta vannak ezek a logók, és ahol látod kimatricázva ott használhatod. Szóval a Bancontact/Mister Cash az általános mindentudó. 
A Proton egy külön állatfajta. A kártyán lévő chipen fut egy külön program, és a chipre el lehet különíteni egy €5 - €125 közötti összeget, ezzel lehet fizetni Proton matricás helyeken. Ez a rendszer ha jól értem nem nem használ kapcsolatfelépítést a tranzakcióhoz, simán a kártyának a chipjéről levonja az összeget. Még nem próbáltam ki, de érdekes, hogy ha nem használ azonosítást, akkor a kártya elvesztésekor a chipen található összeget bárki lenyúlhatja. Elterjedt fizetési mód kis összegű fizetésekhez (micro payment), pl. amikor a sarki indiai boltban veszek €0.75-ért baguettet és nincs nálam apró. A chipet bárhol fel lehet tölteni ahol a kártya használható, ATM-nél, vonatjegy/buszjegy automatánál, posta halljában lévő Proton terminálon stb. Virtuális pénztárca. Persze szigorúan csak Belgiumban.
- Magyarország. Semmi okom panaszra. Amikor 2008 szeptemberében két banknál is sima banszámlát nyitottam, kérdés nélkül alapból dombornyomott Visa illetve MasterCard kártyákat kaptam, amit a világon bárhol használhatok. Örülök, hogy az egyszerű bonyodalommentes amerikai gyakorlatot vették át. Gondolom mindenki emlékszik még a rémséges időkre, mikor nálunk is a lapos kártyák divatja volt és képtelenség volt interneten fizetni, vagy Görögországban motorbérlésnél, ahol csak olyan kökorszaki vasalós lehúzójuk volt...
Szóval mit akartam mondani és amiért ez a poszt született. Egyik nap hazafele munkából a Brüsszel déli pályaudvaron (merthogy ugye vonattal járok dolgozni) beugrottam némi élelmiszerért a helyi minitescóba (Carrefour Express) és fizetéskor random alapon egy nem belga MasterCard került a kezembe amit megpróbáltam lehúzni mire a pénztáros közölte, hogy az nem fog menni. Nem fogadnak el ugyanis nagy neveket, csakis a belga fizetési hálózathoz (lásd fentebb, Bancontact/Mister Cash vagy Proton) használható kártyákat. Ezzel nem is lenne semmi gond ha a déli pályaudvar nem a nemzetközi pályaudvar lenne, ahonnan óránként több nemzetközi TGV, Thalys és EuroStar vonat indul. Ez, meg hozzátéve azt, hogy Brüsszel ugye az EU központja azaz a lakosság igen nagy része külföldi igen szép arculcsapása a nagy egységességnek.
